A csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület jan. 10-én kelt alapszabályzatát közölte a Háromszék. Egyesületi elnök: Salamon Ferenc, alelnök: Haszmann Pál, titkár: Jakab István. /Hogyan is kell? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./
1999. július 1.
Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkatábor keretében újjáépítéssel szándékozik segítséget nyújtani idén nyáron a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Az IKE - Jakab István főtitkár tájékoztatója szerint - az ottani árvízkárosult magyar falvak újjáépítéséért építőtábort szervez július 15. és augusztus 15. között. A munka Tiszabökényben folyik, ahol 21 ház alapját már lerakták. /Segítség Kárpátaljának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 7.
Július 11- én, vasárnap egésznapos ünnepség lesz a Maros megyei Búzásbesenyőn. A falu fennállásának 650. évfordulóját ünnepeli a település apraja, nagyja. A helyi leánykórus nyitja a megemlékezést. A helyi oktatás történetét vázolja Nemes Sándor iskolaigazgató, majd rendre a kulturális élet, a református, a katolikus és az ortodox egyház történetét vázolja fel Jakab István nyugalmazott tanító, Simon István kultúrotthon-igazgató, valamint dr. Nagy Károly, Lukács János és Suciu Iulian lelkészek. Délben a vendégeké a szó, majd ökumenikus istentisztelet zárja a megemlékező ünnepséget. Délután műkedvelők szórakoztatják az egybegyűlteket. /Búzásbesenyő ünnepel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1999. július 22.
Nagy esemény a szervezet életében, hogy bővíthetjük székházunkat - nyilatkozta Jakab István, a Keresztény Ifjúsági Egyesület titkára. Még nem sikerült előteremteniük az építkezéshez szükséges teljes pénzösszeget. 1998-ban sikerült újraindítaniuk az Ifjú Erdély című ifjúsági lapot, amit ötven évvel ezelőtt szüntetett be a kommunista vezetés. Nemrég indították újra az IKE-Hírlapot is, amely kizárólag az egyesületen belül terjesztett információs közlöny. Anyagi problémákkal küszködnek. Az IKE munkájának többnyire falvakon van eredménye. /Új ötletek, tervek az IKE-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./
2000. május 13.
Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2001. április 3.
Jakab Istvánt választották meg a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnökének, aki sajnálattal állapította meg: az RMDSZ részéről nem tapasztalható tárgyalókészség a MIT irányában. Jakab Istvánt az Ifjúsági Keresztyén Egylet jelölt a tisztségre. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál utóda. /Bekeményítenek a fiatalok. Jakab Istvánt választották a MIT elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./
2001. május 19.
Máj. 18-án Kolozsváron fiatalokkal találkozott Markó Béla szövetségi elnök. A találkozón nem vettek részt a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén ugyanis közleményt fogalmazott meg, amelyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának összetételét kifogásolták, valamint arra kérték az RMDSZ vezetőségét, hogy "tegye nyilvánossá a romániai állami költségvetésből az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szánt alapok szétosztását". A MIT felhívása szerint: "a 2001. évi erdélyi keret sorsáról három ember döntött, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek túl nagy hatásköre van az erdélyi magyar nemzeti közösség Illyés Közalapítvány általi támogatásának meghatározásában is." A MIT javasolta, hogy az alapítvány "vizsgálja felül az alkuratórium összetételét, és módosítsa azt a civil és közéleti szféra méltányos egyensúlya irányába". - Jakab Istvánt, a MIT elnöke leszögezte, hogy az erdélyi magyarság támogatására érkező összegek sorsa teljesen átláthatatlan. Jelen pillanatban a romániai alkuratórium RMDSZ-tisztségviselőkből áll: Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető és Kelemen Hunor SZET-elnök. - A MIT azt szeretné, hogy azok döntsenek, akik nem foglalkoznak politikával. /Rácz Éva: MIT: Eluralkodott a politikum a civil szféra felett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2001. május 24.
Az erdélyi magyar közösség számára megítélt támogatások szétosztása átláthatóan és az RMDSZ minimális beleszólásával történik, érkezzenek azok a budapesti Illyés Közalapítványtól, vagy máshonnan. Ami a bukaresti Kisebbségi Tanácsot illeti, ezzel kapcsolatban a román törvényeknek megfelelően járnak el - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Ezzel ragált a Magyar Ifjúsági Tanács elnökének, Jakab Istvánnak a Szabadságban megjelent kijelentéseire, aki szerint a támogatások elosztása néhány RMDSZ-vezető kiváltsága, a civil szféra pedig kiszorult a döntésből. Takács elmondta: a pályázatok elbírálása a szaktestületek dolga, az Illyés által öt év alatt Erdélyre leosztott közel 1 milliárdos keret csupán 0,02 százalékának javasolt más rendeltetést az öt tagú alkuratórium. Az öt tagú alkuratórium - Markó Béla szövetségi, Takács Csaba ügyvezető, Tőkés László tiszteletbeli, Dézsi Zoltán (ex) SZKT és Kelemen Hunor SZET-elnök - felülbírálhatja a szaktestületek véleményezését. Ezzel a jogával az alkuratórium csak néhányszor élt. A szaktestületekre jutó pénzek meghatározására mindig is a szaktestületi vezetők részvételével történt. Leszámítva 2001-et, amikor - mondotta Takács Csaba - felgyorsultak az események, és idő hiányában erre nem kerülhetett sor. Ezért az alkuratórium az előző évi, a szaktestületi vezetőkkel egyeztetet kereteket javasolta a kuratóriumnak, amely végül kétharmadában módosította ezt a javaslatot. - Ami az ifjúsági szaktestületet illeti: 1999-ben, mint ahogy 2000-ben is, a rendelkezésre álló összeg több mint nyolcvan százalékát a MIT által delegált öt szervezet vitte el. A fennmaradó 18 százalék azokra az ifjúsági szervezetekre maradt, amelyeknek nincs képviselőjük a szaktestületekben. Az alkuratórium ez ellen emelt szót, és kérte az ifjúsági szaktestület kibővítését regionális szempontok figyelembevételével. Takács Csaba alaptalannak tartja azt az aggodalmat, miszerint a civil szférát mellőznék a különböző támogatások megítélésekor. - A magyarországi költségvetési támogatások, a különböző minisztériumi támogatások évente megközelítőleg 3 milliárd forintot jelentenek, amely a civil szervezetek képviselőinek - meghívásos alapon történő - véleményezése alapján oszlik szét. /Székely Kriszta: Nem a civil szféra, hanem az RMDSZ szorult ki a pénzosztásból? Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2001. július 5.
Az RMDSZ-hez fűződő kapcsolatát kívánta átértékelni a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a júl. 4-én Kolozsváron tartott küldöttgyűlésén. A megbeszélést követően a nyolc országos tagszervezettel és több ezer taggal rendelkező MIT nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben leszögezte: egyhangúlag elhatározták az RMDSZ-szel való viszony teljes megszakítását. - Felvállaljuk az önálló érdekképviseletet, viszonyunkat az RMDSZ-szel teljesen megszüntetjük - jelentette ki Jakab István, a MIT elnöke. Döntésük indoklása: Az RMDSZ "nem tölti be hivatását, jelenlegi állapota és hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. Fokozatosan eltért a Programjában foglalt eredeti célkitűzéseitől, politikai törekvései öncélúvá váltak. Vezetői a látszateredményeket szülő megoldásokat, a személyes érdekek kusza ingoványát többre tartják, mint az erdélyi magyarság és történelmi egyházaink jövőjét, közösségi érdekeit és értékeit." /Szakított a MIT az RMDSZ-szel. A Szövetség közösségellenes irányba halad - vélik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2001. július 26.
Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke természetesnek tartja, és elfogadja, hogy a szervezeten belül néhányan másképpen látják a MIT-nek az RMDSZ-től való elhatárolódásról szóló döntését, azonban visszautasítja azokat az utalásokat, miszerint a más véleményt képviselőket kizárták volna a döntéshozatalból. A MIT egyik legerősebb tagszervezete, a hat diákszövetséget tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) három tagja elhatárolódott az Ifjúsági Tanács azon döntésétől, miszerint a szervezet megszakítja minden kapcsolatát az RMDSZ-szel. Vass Levente, a MIT egyik alelnöke vállalhatatlannak tartotta a döntést, és lemondott tisztségéről. Az OMDSZ alelnökével, Gergely Istvánnal, és a marosvásárhelyi, nagyváradi és brassói diákszövetségek vezetőivel állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben a MIT döntéshozatalának körülményei, és a július 4-én kiadott nyilatkozat hangvétele és tartalma ellen tiltakoznak. Jakab István, a MIT elnöke azonban úgy érzi, a lépésben olyan személyek keserűsége érezhető, akik nem képesek megérteni, hogy a tanács nem hajlandó a politikai szervezetek fegyverévé válni. /Csinta Samu Farkas: Szabályos döntés, késő bánat. A MIT elnöke természetesnek tartja a véleménykülönbségeket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
2002. január 23.
Székelyudvarhelyen a városi tanács január 11-i ülésén, az idei költségvetésben majdnem felére csökkentette a város kulturális intézményeinek fenntartására szánt összeget. A döntés legsúlyosabban a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO) érintette: ők semmi költségvetési támogatást nem kapnak. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/, mint az országos ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen. Jakab István, a szervezet elnöke elmondta: a csökkentett költségvetési támogatás a helyi múzeum, színház és könyvtár számára csupán az alkalmazottak fizetését fedezi, nincs lehetőségük javítások elvégzésére vagy egyéb beruházásokra. A SZINFO számára pedig gyakorlatilag az iroda megszűnését jelenti. A SZINFO irodában önkéntesek dolgoznak, működési költségeiket a Megyei Tanács támogatásából fedezik. Munkanélkülieknek munkahelyekről, felvételire készülőknek pedig egyetemekről nyújtanak felvilágosítást. Szolgáltatásukat eddig mintegy 23 000-en vették igénybe. Az elnök szerint a döntés az RMDSZ által az ifjúsági és civil szféra irányába indított támadás. Az egység megbontása a cél. A nyilatkozat kiadásával szeretnék az RMDSZ helyi önkormányzati képviselőit "jobb belátásra bírni". Jakab István szerint a támogatás megvonásának köze van a MIT és az RMDSZ között másfél éve fennálló feszült helyzethez. /Rácz Éva: Támadás az ifjúsági és civil szféra ellen. A MIT az RMDSZ-t vádolja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2002. február 20.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Kolozs megyei RMDSZ ifjúsági szakbizottsága Ifjúsági perspektívák 2002. címmel találkozót szervezett Kolozsváron, a Pro Iuventute székházban, ahol jelen volt a kolozsvári ifjúság színe-java. Kónya- Hamar Sándor, Kolozs megyei RMDSZ elnök-képviselő leszögezte: Az ifjúsági szervezeteket hagyjuk dolgozni, ha azoknak javaslatai, elképzelései az itt élő fiatalok elvárásait kielégítik. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet nem szól bele senki elképzeléseibe, ha azok az identitástudatot erősítik, az itthoni érvényesülést támogatják. Széplaki Attila, a megyei RMDSZ ifjúsági alelnöke megígérte: ahhoz, hogy a közeledést elősegítse, heti rendszerességgel tart majd fogadóórát. Az Agora ifjúsági információs irodát Piskolti Éva irodavezető mutatta be. Kolozsvárt található a Kárpát-medencében az egyik központi Agora iroda, mely hatalmas adatbázisra támaszkodik. Célja az anyaországi kapcsolatok kiépítésének elősegítése. Egri István, az Alapítvány a Civil Szervezetekért igazgatója a civil szervezetek erejéről beszélt. A román Ifjúsági és Sport minisztérium támogatási rendszeréről Nicolaie Rus, a Kolozs Megyei Ifjúsági és Sporthivatal 28 éves aligazgatója szólt. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke arra biztatta a fiatalokat, kezdjenek el politizálni! Nagy szükség van a fiatal képzett, több nyelvet is beszélő politikusra. Hiányzik a generációs váltás. Az ifjak érdekvédelméről Jakab István, a MIT elnöke beszélt. /(Csomafáy Ferenc: Mi tudjuk. MIT akarunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2002. március 11.
Márc. 9-én Szovátafürdőn alakult meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), amely mintegy 130 ifjúsági szervezetet foglal magába. A MIÉRT megalakulásával az ifjúsági szerveztek minél szélesebb, lehetőleg teljes körű fórumának a létrehozását tűzték ki célul. Markó Béla szövetségi elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság számára az összetartás mintegy alapfeltételként jelentkezik a közösségi önszerveződésben. Az elnök a MIÉRT-et az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ közötti gyümölcsöző együttműködési területnek nevezte. /B. T.: Miért a MIÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./ MIÉRT néven érdekegyeztető fórumot alapítottak azok a hazai magyar ifjúsági szervezetek, amelyeknek közös jellemzőjük, hogy az RMDSZ-t támogatják, és nem találják helyüket a már több éve működő Magyar Ifjúsági Tanácsban (MIT). A MIÉRT tagszervezetei kinyilvánították: szoros együttműködési viszonyt fognak ápolni az RMDSZ-szel. A jelen lévő szövetségi elnök, Markó Béla a szervezeteket arra kérte, vállaljanak aktív szerepet a márciusi népszámlálás népszerűsítésében. A MIÉRT Alapszabályáról az Itthon, fiatalon mozgalom (IFM), az Állampolgár Menedzser Egylet (ÁME) és a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) küldöttei szavaztak. – Az egyetemista fiatalok többnyire az Országos Magyar Diákszövetségben (OMDSZ) tömörülnek, az OMDSZ pedig a Magyar Ifjúsági Tanács egyik tagja, Lokodi szerint az RMDSZ-szel szövetkező MIÉRT éppen azon értelmiségi csoportoktól zárja el magát, amelyektől a politikai utánpótlást várja. - Jakab István, a MIT elnöke nyilatkozatában kijelentette: "az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése." /Zilahi Imre: Megalakult a MIÉRT. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2002. március 12.
Hónapok óta folyik a vita arról, melyik ifjúsági szervezet vagy csoportosulás az erdélyi magyar fiatalok legitim képviselője. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) alapszabályzata alapján a helyek 15%-a a fiatalságot illeti meg. Jó ideig a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelöltjei töltötték be az SZKT ifjúságot megillető 22 helyét, de 2001 elején romlani kezdett a MIT–RMDSZ viszony, ami szakadáshoz vezetett, ez 2001. július 4-én következett be. A MIT küldöttgyűlése leszögezte: nem zárkózik el teljesen a szövetségtől. Jakab István, a MIT elnöke elmondta: bátorítják a helyi szintű együtműködést ott, ahol készség mutatkozik ez irányba. Néhány helyen továbbra is felhőtlen a két fél közötti kapcsolat. Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Nagyváradon az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ területi szervezeteivel. Negatív példa Székelyudvarhely, ahol Verestóy Attila szenátor befolyása miatt nem alakult ki semmilyen fajta helyi szintű együttműködés. A MIT tagszervezetei: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége (RMCSSZ), az Ifjúsági Információs Tanácsadói Egyesület (IFINET), a Romániai Doktorandusok Országos Szövetsége (RODOSZ). A szervezetek körülbelül 50 ezer taggal rendelkeznek.
2002. március 12.
A MIT kizárólag normatív támogatásokból él, ezenkívül pályázatokból igyekeznek bővíteni a szakadás óta megcsappant költségvetési keretet. A román állam költségvetési alapjaiból már nem részesülnek pénzösszegekkel, amelyek az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványon keresztül érkeztek. A július 4-i küldöttgyűlés nyilatkozatában a MIT azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tölti be hivatását, hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. A nyilatkozat leszögezte, hogy a MIT nem vállalja továbbra a közösséget egy olyan pártosodó szervezettel, amely nem tekinti tárgyalópartnerének az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hiteles képviseletét, a MIT-et. A MIT legutóbbi, februárban Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésénén nyilatkozatában elmarasztaló hangnemben szólt az RMDSZ és a MIT közötti viszonyról. "Mélységesen elítéljük Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, egyben az Itthon Fiatalon Mozgalom (a MIT "ellenszervezetének" tartott) jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt" — mondotta Jakab István. A feszültségek egyik fő okaként a MIT vezetősége az Illyés Közalapítvány kuratóriuma által elosztott pénzösszegeket jelölte meg, "az alkuratórium igazságtalanul és önkényesen módosította az ifjúsági szaktestület határozatait" — állítják. Az ifjúságnak a SZET-ben is vannak fenntartott helyei. A szakadás után tavaly, tavasszal azonban a SZET — bár nem volt döntőképes — feltöltötte ezeket a helyeket saját embereivel — állította a MIT-elnök. Ezen az ülésen Korodi Attilát, az Itthon Fiatalon mozgalom elnökét, a SZET főtitkárává választották, ami a MIT szerint szintén szabálytalan lépésnek bizonyult. "A 42 SZET-tagból csupán 18 volt jelen, ezért kifogásoljuk a SZET döntését, bár ezen már nem is csodálkozunk. Bármi kitelik az RMDSZ jelenlegi vezetőségétől" — folytatta az elnök. Jakab István a hétvégén alakult Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) az RMDSZ aljas húzásának nevezte, amelynek a távlati célja a MIT ellehetetlenítése. "Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az SZKT-ban a fiatalság részére fenntartott 22 helyet elfoglalják, és majd az ifjúság legitim képviselőjének nevezzék magukat. A MIÉRT-nek, mint ifjúsági fórumnak a létrehozását kezdeményező Itthon Fiatalon Mozgalomnak egyébként is csak körülbelül 500 tagja lehet, ami a mi 50 ezrünk mellett eltörpül" — fejtette ki Jakab. Az Itthon Fiatalon Mozgalmat azzal vádolta, hogy RMDSZ-es honatyák csemetéi alkotják a tagságát, és a hétvégi alakuló ülést csupán "átcsoportosításnak" és "átnevezésnek" lehet tekinteni. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója hangsúlyozta, semmiképpen nem áll szándékukban elfoglalni a szabadon maradott SZKT-helyeket. Korodi Attila elismerte, hogy Csíkszereda és Udvarhely környékén valóban vannak olyan tagok, akik RMDSZ-vezetők rokonai, de számuk elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a mozgalomnak 80 tagszervezete van. – Márc. 9-én volt a MIÉRT alakulóülés Szovátafürdőn, az RMDSZ csúcsvezetőségének a részvételével. A MIÉRT elnöke Kovács Péter lett, akit a szavazati joggal rendelkező küldöttek egyhangúlag megszavaztak. A MIÉRT alakulásával egyidőben képzési programok beindítását is tervezik, amelynek célja: "a fiatalok a politikai és állami fórumokon, intézményekben felkészült jelölteként vehessenek részt a különféle megmérettetésekben." A MIÉRT képviselői elvetették a megfigyelői tagságot előíró alapszabályzati tételt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely az Országos Magyar Diákszervezet (OMDSZ), s mint ilyen a MIT tagja, ezáltal megfigyelőként sem vehet részt a következő üléseken. A gyűlésen jelenlevő Lokodi Csaba, a KMDSZ alelnöke nyilatkozta: "a mai szavazat értelmében a MIÉRT megkérdőjelezte nyitottságát." /Borbély Tamás: Ki a "legitim fiatal" az RMDSZ-ben? MIT-bánat, MIÉRT-alakuló ülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2002. március 12.
A Magyar Ifjúsági Tanács, a MIT nyilatkozatot adott ki, miszerint az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalából irányítják azt a szervezett akciót, amelynek célja az erdélyi önszerveződő ifjúsági közösségek, szervezetek helyzetének ellehetetlenítése és a Magyar Ifjúsági Tanács megsemmisítése. Az RMDSZ csúcsvezetősége nem tudja elfogadni, hogy a MIT a Szövetségen kívül eredményesen működik, ezért Asztalos Csaba által, aki Markó Béla elnök jogtanácsosa, előbb bejegyeztette a bukaresti elnöki hivatal címére az Itthon, fiatalon mozgalmat, majd február 14-én ugyanerre a címre megkezdte a MIT bejegyzését. - Az RMDSZ, átcsoportosítva az Itthon, fiatalon mozgalmat, létrehozza a MIÉRT-et (Magyar Ifjúsági Értekezlet), amely országos ernyőszervezet szerepét tölti majd be a MIT ellenében. Történik mindez miközben a MIT a népszámlálás, a fiatalok hazai érvényesülése, az ifjúság szakmai fejlődése, a nemzeti öntudat megerősítése és a partnerkeresés kérdéseivel foglalkozik. /Jakab István MIT-elnök: MIT-nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./
2002. március 16.
Jakab István nyílt levelet intézett Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz, kifogásolva, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ-tanácsosok kizárták a költségvetésből az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO), megszűnésre ítélve ezáltal egy olyan tevékenységet, amely közel tízéves tapasztalatra tekint vissza, és amelyet az elmúlt évben 23 922 személy vett igénybe. A székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok elvágták a SZINFO lehetőségét arra, hogy fiatalokat készítsen fel továbbtanulásra, munkanélkülieket juttassanak munkához. /Jakab István: Nyílt levél Markó Béla és Takács Csaba RMDSZ-vezetőkhöz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./
2002. március 17.
Ifjúsági jövőképek 2002 címmel szervezett találkozót Temesváron a Magyar Ifjúsági Tanács. Az előadók között volt Bodó Barna, Temes megyei önkormányzati képviselő, Jakab István MIT elnök, Bakk Jutas, TMD-elnök és Ilonczay Zsolt TEMISZ elnök. Bodó Barna egyetemi tanár, a helyi Szórvány Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nem szabad utánpótlás-neveléssel foglalkoznia, a magyar ifjúságnak önállóan kell megfogalmaznia igényeit és döntenie az őt érintő kérdésekről. Szó esett a MIÉRT létrehozásáról is. Jakab István, a MIT elnöke elmondta, hogy az előkészítő találkozón a MIT tagszervezetek nem kaptak szavazati jogot, Szovátára pedig meg sem hívták őket. A MIT elnök így fogalmazott: az RMDSZ vezetőknek felmutatható és hűséges ifjúsági szervezetekre van szüksége, erre a hozzáállásra a Magyar Ifjúsági Tanács nem volt vevő. /Ifjúsági jövőképek 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
2002. március 22.
Márc. 21-én az EME-házban mutatkozott be a Magyar Középiskolások Országos Diákszervezetének (MAKOSZ) új elnöksége. A délutáni kerekasztal-beszélgetésen részt vett mind Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke, mind Porcsalmi Bálint, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviselője. A megbeszélésen felmerült a középiskolás szövetség és az egyetemista szervezeteket tömörítő Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) közötti együttműködés lehetősége. Terítékre került a MAKOSZ ellenszervezetével, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (RMKSZ) kialakított viszony is. Debreczeni Sándor elnök elmondta: a közeljövőben találkozót kezdeményez az RMKSZ-elnökkel, ugyanis bizonyos formaságkérdések még tisztázatlanok. Az elnök szerint mindkét szervezetnek létjogosultsága van, "mindenki járja a saját útját". A MAKOSZ elnöke kifejtette: "annak ellenére, hogy MIÉRT-tagsággal rendelkezünk, szorosabb kapcsolatot szeretnénk létesíteni a MIT tagszervezeteivel. A kettős tagság fel sem tevődhet, mivel a MIT alapszabályzata kizárja ezt a lehetőséget". /B. T.: A MAKOSZ a MIÉRT és MIT között. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2002. április 6.
Márc. 15-én Kolozsváron, Temesváron, Udvarhelyen és más székelyföldi városokban olvasták fel a Magyar Ifjúsági Tanács tizenkét pontos kiáltványát. Többen kifogásolták az RMDSZ-t támadó nyilatkozatot, amely megosztja az erdélyi magyarságot. A kiáltványról Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: a kiáltvány első részében olyan pontok szerepelnek, mint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, önálló magyar egyetem, erdélyi magyar bank, alternatív katonaság bevezetése. Az igénylés a román hatóságok irányába történik, ugyanakkor az erdélyi magyarságnak is szól, jelezve, hogy ezek az ügyek mind megoldatlanok. A MIT szerint az RMDSZ érdekvédelmi szervezet formát próbál ölteni, de a politikában való részvétel fontosabb. Jakab szerint a MIT-et kitaszították az RMDSZ-ből.Az RMDSZ országos szervezete saját ifjúsági szervezetet kezdett szervezni, ez lett a MIÉRT. /-máté-: Mit kíván a MIT? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2002. május 27.
Máj. 25-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: Az önállóság — más szóval: autonómia — ugyanis azt jelenti, hogy a román pártokkal pragmatikus viszonyt kell kialakítanunk, és a velük való együttműködés révén olyan eszközöket kell teremtenünk, amelyek ezt a magyar közösséget a túlélésben, a megerősödésben és a továbblépésben segítik, Markó szerint ugyanezek az intelmek érvényesek a magyarországi pártokkal kialakított kapcsolatokra is. Markó beszámolójában az erdélyi magyar közvéleményt is megosztó magyarországi választások kapcsán felserkenő vitával foglalkozott, kifejtette: aki pedig jobbra vagy balra akar felsorakoztatni minket, az elveszti önállóságunkat, és ezzel elveszi erőnket is. Nincsen időnk Fidesz-, MDF-, MSZP-, vagy SZDSZ pártinak lenni, mert itt, Romániában kell magyarpártinak lennünk, amíg még nem késő - hangoztatta. Az SZDP-RMDSZ szólva a szövetségi elnök eredményként értékelte azt, hogy a rendőrségi törvénybe bekerült a nyelvhasználati rendelkezés, elfogadták a munkaszolgálatosok kárpótlásának törvényét, elkészültek az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlását szabályozó törvény végrehajtási utasításai, kormányhatározat rendezte a nemzeti jelképek használatát, már csak államfői ellenjegyzésre vár a földtörvény, amelyből törölték a közbirtokosságra vonatkozó megszorító intézkedéseket, az egyházi ingatlanok restitúciója ügyében tett, az RMDSZ szerint időt nyerő lépéseket, a kétnyelvűség bevezetését a közigazgatásba. A Bolyai Farkas Líceum kapcsán kirobbant konfliktus véleménye szerint arra int: a nacionalizmus kísértete még itt van közöttünk, de megítélése szerint ennek felélesztéséhez hatalmi érdek már nem fűződik. Puskás Bálint szenátor szerint az erdélyi magyarság nem tudott kellően közel férkőzni a PHARE és egyéb, EU-pénzekkel tele "húsos fazékhoz". Bucur Ildikó megjegyezte, nem ártana konzultálni időnként a platformokkal is. (Ennek fontosságát később maga Markó Béla is elismerte). Szilágyi Zsolt, a Reform Tömörülés alelnöke kifejtette: egyetértenek abban, hogy szükség van összefogásra, önállóságra, autonómiára, hogy jó lenne, ha a kiszorítósdit a kooperáció, a tájékoztatás, a konszenzus venné át. Példaként megemlítette: azon kevés RMDSZ-politikus közé tartozik, akik évek óta tudatosan, következetesen felvállalták a csángókérdést, ezért nehezményezi, hogy "kiszorult" abból az RMDSZ-delegációból, amely nemrég Moldovába látogatott. Borbély László képviselő határozottan visszautasította azokat a vádakat, miszerint az RMDSZ-ben nem biztosított a demokratikus döntéshozatal. Ráduly Róbert képviselő értetlenségének adott hangot amiatt, hogy miért szorítják ki továbbra is a testületből a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- frakcióját. Borbély Zsolt kifejtette: azon magyar politikai erőket kellene támogatni, amelyek tényleg a magyar nemzet lelki egységét akarják megvalósítani, és nem azokat, akik az RMDSZ feje fölött alapszerződéseket kötöttek, a választási kampányban szembe állították a határon túli magyarokat a magyarországiakkal, az új kormányban az oktatási tárcát pedig egy olyan párt képviselőjére bízták, amelynek politikusai és holdudvara pedig a Szent Koronát lemicisapkázta, a Szent Jobbot letetemcafatozták. Tőkés András kifejtette: örvend a protokollum kapcsán elért eredményeknek, de véleménye szerint hosszú távon nem ez a Neptun óta elkezdődött alkupolitika, hanem az autonómia megteremtése a járható út. Frunda György szenátor, SZKT-elnök is, aki szerint az autonómia felé igenis Neptunban kezdődik, és Strasbourgon, Bukaresten, Budapesten, intézményteremtésen és az ezt lehetővé tévő törvények elfogadtatásán keresztül vezet az út. Az ülés a romániai magyar oktatás helyzetének vitájával folytatódott. A magyar tannyelvű oktatás akkor létjogosult, ha képes korszerű, versenyképes tudást biztosítani az anyanyelvükön tanuló fiataloknak. Hozzászólásaikban a küldöttek kifogásolták a romániai magyar nyelvű oktatás helyzetét, többek szerint a probléma megoldása az oktatási rendszer autonómiájának biztosításában rejlik. Kifogásolták többek között, hogy a szakiskolákban az anyanyelvi oktatást szabotálják, a tanintézmények vezetése nem hozhat döntéseket a tanfelügyelőségek, illetve az Oktatásügyi Minisztérium megkérdezése nélkül. A vitára meghívást kaptak a szakma képviselői is. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az SZDP–RMDSZ protokollum tartalmazza az önálló magyar oktatási vonal kiépítését a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, de felhívta a figyelmet, amennyiben nem tesznek sürgős lépéseket erre vonatkozóan, a terv megint csúszik egy évet. A Kolozs megyei RMDSZ részéről Mátis Jenő MKT-elnök határozattervezetet terjesztett elő, amelyben azt javasolják az RMDSZ parlamenti csoportjainak, hogy kezdeményezzék a tanügyi és a helyi közigazgatási törvény módosítását a tanintézmények autonómiája növelésének érdekében. A tanácskozás kezdetén az SZKT leszavazta a Reform Tömörülés elnökének, Toró T. Tibornak két javaslatát, amelyben az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve az alkotmánymódosítás napirendre tűzését kezdeményezte. A visszautasítást azzal indokolták, az SZKT már döntött egyházi ingatlan-ügyben, amikor megbízta az RMDSZ-t, hogy a történelmi magyar egyházak képviselőivel közösen dolgozzanak ki erre vonatkozó törvénytervezetet. Ami az őszre tervezett alkotmánymódosítást illeti, a jogi szakértők ülésén a Reform Tömörülésnek alkalma van saját elképzeléseit képviselni, a kérés tehát időszerűtlen — hangoztatták. Az említett témákról és azokról a további kérdésekről, amelyek az RT szerint lemaradtak az SZKT napirendjéről az ülés után, a Polgári Együttműködés Tanácsának alakuló ülésén tárgyaltak. Az SZKT három frakciója, a Reform Tömörülés, a Keresztény-Nemzeti Frakció és a testületből kizárt Magyar Ifjúsági Tanács által létrehozott Polgári Együttműködés Tanácsa az RMDSZ képviselőházi frakcióján belül létrejött Polgári Szárny mintájára alakult. A Tanács célja az átláthatóság elősegítése a Szövetségi Képviselők Tanácsában, és az RMDSZ eredeti programjának gyakorlatba ültetése, amelytől a szövetség vezetése véleményük szerint eltávolodott. /Székely Kriszta: Önállóságra vagyunk ítélve. Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ SZKT-ülés kis híján már első perceiben botrányba fulladt. Frunda György szenátor a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagjainak a vissza nem fogadásának okát taglalta, a kiszorított ifjak a Kultúrpalota nagytermének erkélyéről kiáltották be véleményüket az elnök önkényesnek vélt döntéséről. Az SZKT ugyanis nem volt hajlandók napirenden kívül megvitatni a MIT sorsát. Annak ellenére, hogy a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság jogerős döntésben mondta ki, hogy az SZKT szabálytalanul járt el, amikor két évvel ezelőtt nem igazolta a MIT-jelöltek mandátumát. A jogerős döntésből kiindulva, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke a MIT megkövetését javasolta a kétéves jogfosztás miatt, de a teremben ülő többség erről hallani sem akart. A Krónikának nyilatkozva Jakab István, a MIT jelenlegi elnöke a testület félrevezetését eredményező hazugsággal vádolta Frundát, aki SZKT-elnökként nem volt hajlandó a szabályzatfelügyelők ifjakra vonatkozó döntését felolvasni. "Frunda György azt hangoztatta, a Szabályzat-felügyelő Bizottság döntése nem tekinthető jogerősnek, holott ez írásban szerepel a határozat szövegében. Mi nem vagyunk az RMDSZ ellen, de egyenesen botrányos, amit a demokráciával, a kényelmetlen erők lesöprésével művelnek" – mondta Jakab. A Reform Tömörülés másik két soron kívüli javaslatát is elutasította az SZKT. Toró azt szerette volna, ha az egybegyűltek megvitatják az egyházhoz való viszonyulást és az elkobzott javak kérdését, illetve az alkotmány módosítását. Ráduly Róbert aggasztónak nevezte azt az erdélyi magyar jövőt, amelyet a szekértáborokra szakított ifjúság épít majd fel. Kerekes Károly arra figyelmeztetett, az RMDSZ csupán az egyházi ingatlanokra figyel, holott a kormánypárttal kötött megállapodás a közösségi javak visszaszolgáltatásáról is szól. A Nagy F. István alelnök által bemutatott füzetből kiderül, Erdélyben minden harmadik magyar anyanyelvű gyermek végzi románul iskolai tanulmányait, és a rossz demográfiai mutatók aggasztó jövőt vetítenek elő az anyanyelvi oktatásban. Matekovits Mihály aradi főtanfelügyelő-helyettes arra panaszkodott, hogy megyéjében a 8. osztályt magyar iskolában végző gyermekek 40 százaléka magyarországi középiskolában kívánja folytatni tanulmányait. /Szucher Ervin, Gazda Árpád: Erkélyjelenet az SZKT-ülésen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Markó Béla RMDSZ elnök beszédének alapgondolatát – hogy az erdélyi magyarság önállóságra ítéltetett – a belső ellenzék is elfogadta. A célok tehát nem különböznek, már csak az ezekhez vezető útban, a hogyanban kell megegyezni. E téren viszont mintha mélyült volna a szakadék a felek között, állapította meg Gazda Árpád. Minősíthetetlen, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselői az erkélyről bekiabálva próbálták érvényesíteni akaratukat. Botrányos, hogy az SZKT jogászként elismert elnöke arról győzködte a képviselőket: ideiglenes jellege miatt még csak felolvasni sem kell a szabályzat-felügyelők MIT javára hozott határozatát, amikor ennek a szövege azzal a szóval végződik: jogerős. Továbbá a szabályzat-felügyelő bizottság elnöke állította, a bizottság a MIT-ügy újratárgyalásáról döntött, az öttagú bizottság három tagja viszont nem tudott ilyen döntésről. /Gazda Árpád: Célok és eszközök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./
2002. június 11.
Nagy Olga és Vöő Gabriella Havasok mesemondója /Akadémiai Kiadó, Budapest/ című kötete Jakab István 41 legszebb meséjét tartalmazza. Meséiből a magyarországi szakember és olvasó első ízben ismerheti meg az erdélyi magyar mesemondás, illetve elbeszélő művészet egyik reprezentatív képviselőjét. Murádin László kolozsvári nyelvész a kiadvány meséinek nyelvészeti sajátosságát elemezte. Megjelent az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, az Akadémiai Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagy közös ajándéka. A sorozat elgondolója és elindítója, Szabó T. Attila több évtizedes levéltári gyűjtése alkotja a szótár törzsanyagát. Ez később kiegészült néhány erdélyi történet- és emlékíró (mint Apor Péter, Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Kemény János) munkáinak nyelvi anyagával. Célja a 16–19. századi erdélyi magyar nyelv szókincsének az eleven nyelvhasználatban való bemutatása a szövegrészletek segítségével. Földrajzilag kiterjed a hajdani Erdély valamennyi megyéjére, így a vizsgált területen belüli nyelvjárási különbségeket is tükrözi. /Könyvsarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 11./
2002. szeptember 12.
Szept. 11-én Kolozsváron találkozott a Magyar Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetősége. A magyarországi Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium által előkészített egyeztetés célja a Magyar Ifjúsági Konferencián való részvétel kérdéseinek megbeszélése volt. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Porcsalmi Bálint titkár és Borboly Csaba vezetőségi tag képviselte, a MIT részéről pedig részt vett Jakab István elnök, Nagy Pál, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének elnöke és Somogyi Attila, aki a MIK állandó bizottságának is tagja. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke kifejtette: a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencián az erdélyi régió nincs kellőképpen képviselve, hiszen mind a tíz küldöttet a MIT nevesíti. Ezért tárgyaltak. Nem jutottak végeredményre a képviseleti kérdésben, de előrelépés történt. A MIT és a MIÉRT egyetértett abban, hogy a Konferencia nem tölti be azt a feladatát, amiért létrejött, tehát nem igazán egyeztető fóruma a régió ifjúsági szervezeteinek, túlságosan elpolitizált. Jakab István, a MIT elnöke leszögezte: MIÉRT kifejezte igényét, hogy tagja legyen a Konferenciának. Egyezség született, hogy a minisztérium javaslatát, amelyeket egyeztet a régiókkal, mindannyian elfogják. /Balázsi-Pál Előd: MIT-MIÉRT egyeztetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2002. október 15.
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) a hét végén Kolozsváron rendezte ez évi műhelytáborát, aminek célja a MIT és tagszervezetei helyzetállapotának értékelése volt. Az értekezleten kidolgozták a szervezet közeljövőre szóló stratégiai tervét. Jakab István, a MIT elnöke felkérte Kovács Pétert, a MIÉRT elnökét, hogy a MIT által javasolt feladatkörök és a MIÉRT javaslatai mentén együtt vitassák meg az együttműködés lehetőségeit. Ugyanakkor a MIT felszólította az RMDSZ Szabályzat-felügyelő Bizottságát, hogy a másfél évvel ezelőtt beterjesztett SZKT-döntés megóvásának ügyében a hivatalos határozatukat hozzák a MIT tudomására. A másfél évvel ezelőtti SZKT-döntés felülbírálta a MIT által az SZKT-ba delegált emberek nevét tartalmazó listát. E döntés után a MIT kilépett az SZKT-ból. /B. T. MIT-MIÉRT barátság? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2002. október 26.
Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2002. október 28.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 29.
Okt. 28-án az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kovács Péter és titkára, Borboly Csaba találkozott Jakab Istvánnal, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével. Napirenden a romániai magyar ifjúságot érintő kérdések megbeszélése szerepelt. Előreláthatóan december hónap folyamán megalakul egy munkacsoport, amely elemzi a kivándorlás főbb okait, megoldásokat keres Magyarország elszívó hatásának csökkentésére. A kisebbségi oktatás kérdéskörére vonatkozóan a felek feltérképezik azon területeket, ahol hiányosságokat észlelnek. A megbeszélésen a MIÉRT képviselői bemutatták az elmúlt három évben a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium, az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatásainak összesítését, amelyben a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és tagszervezeteinek juttatott összegek indokolatlanul nagyok. A felek megegyeztek, hogy az elkövetkezendő időszakban az arányos elosztás érdekében a különböző elbíráló testületekben közös jelenlétre van szükség. /MIÉRT - MIT találkozó. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 29., 2316. sz./
2002. december 2.
Kolozsváron küldöttgyűlést tartott dec. 1-jén a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelyen a résztvevők a közelgő Magyar Ifjúsági Konferencián (MIK) való részvétel kérdését, tárgyalták meg. Jakab István elnök beszámolt arról, hogy a küldöttgyűlésen elemezték azokat a témaköröket, amelyek az erdélyi magyar fiatalokat érintik. Mivel mandátumuk egy évre szól, a mostani küldöttgyűlésen a MIT vezetősége testületileg lemondott, Jakab István azonban a 2003. jan. 11-i tisztújításig a MIT megbízott elnöke marad. A küldöttgyűlésen felmerült: a februárban tartandó RMDSZ-kongresszuson az ifjúsági szervezet megpróbál érvényt szerezni a Szabályzatfelügyelő Bizottság azon döntésének, mely szerint a MIT is helyet kér az SZKT-ban. "Mivel a kongresszuson nem veszünk részt, az egyik küldöttet kérjük fel arra, hogy képviselje érdekeinket" - nyilatkozta Jakab István. /Ifj. Cseke Péter: Készülnek a MIK-re. A Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2/
2002. december 16.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében: Katona Ádám és Moldován Béla; a Nemzetépítő Platform nevében: Vekov Károly; a Reform Tömörülés nevében: Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt; a Magyar Ifjúsági Tanács részéről: Jakab István és Szabó László közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy az RMDSZ csúcsvezetésének politikája veszélyezteti a romániai törvényhozásban való részvételhez szükséges öt százaléknyi szavazati arány elérését is. A válság legfőbb okai: a belső törvényesség megszegése; az autonómiaprogram semmibevétele; a belső választások elodázása; az ifjúság megosztása; a klientúra-építés a civil szféra, a sajtó és az ifjúsági képviselet területén is. Az aláírók szükségesnek tartják a szövetségi jelleg helyreállítását, az általános, közvetlen és titkos belső választások megtartását a választási kampányban való esélyegyenlőség biztosításával, a történelmi egyházak szerepének és súlyának tiszteletben tartását, az ifjúsági szerveződések autonómiájának tiszteletben tartását, a pénzügyi források méltányos elosztását a történelmi egyházak, a civil szervezetek, illetve a politikai szféra egyenrangú képviseletének biztosításával. A fentiek érdekében találkozót, párbeszédet kezdeményeznek a tiszteletbeli elnök, a szövetségi elnök, az autonómia iránt elkötelezett RMDSZ-platformok, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács képviselői között. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ RMDSZ - erdélyi magyarság
2002. december 21.
Az RMDSZ-en belül vannak nézeteltérések, szükséges a párbeszéd az érdekvédelmi szövetség egyes áramlatai között. Ezt szolgálja a nyilatkozat, amelyben Tőkés László, Katona Ádám, Moldován Béla, Vekov Károly, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Jakab István és Szabó László a velük való párbeszédre hívja fel Markó Bélát. Fey László sietett leírni: ő jobban tudja, a nyilatkozat arra mutat, hogy nem kívánják őszintén a párbeszédet. /Fey László: Hogyan is képzelik? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
